1989-ben, akkor, amikor a civil mozgalmak elindultak, illetve az ellenzék megindult, megalakult a SZORAKÉSZ is. Már 1989-ben a tagok száma meghaladta az 500 főt, Ők mind a GULAG rabtelepeit megjárt politikai elítéltek voltak, akik Isten kegyelmével túlélték a borzalmakat és 1953-ban illetve 1955-ben, 8-10 év rabság után hazatértek. 1990-ben a létszámunk már 1500 főre emelkedett.
Jelenleg a Szervezetnek közel 20 túlélő tagja van és több száz özvegy és gyermek, ők mind tagjai a SZORAKÉSZ-nek.
2006-ig, a kárpótlási folyamat lezárásáig Szervezetünk az érdekvédelmet tartotta a legfontosabbnak, de ugyanolyan fontos volt számunkra a sorsuk bemutatása az erről semmit sem tudó közvéleménynek. A harmadik feladatunk pedig a saját történelmünk kutatása volt. Ezek a feladatok az Alapszabályzatukban is szerepelnek. A szervezeti élet már 1991-1992-re kialakult, és két olyan program is van, ami ma is él – a tavaszi több napos Országos Találkozó és az őszi Hálaadás napja (az 1953-as és 1955-ös csoportot is novemberben hozták haza a Szovjetunióból).
2012-ben emlékeztünk meg először a Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő asszony által benyújtott törvényjavaslat alapján – melyet nagy többséggel el is fogadott a Parlament – november 25-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról. Komoly rendezvény volt, melyet kegyeleti séta követett, több, mint ezren vettek rajta részt.
Szervezetünk hatékonyan képviselte és ismertette a kárpótlásnál a legsúlyosabb szenvedést és a legtöbb kivégzettet hozó szovjet bolsevista bosszú áldozatait.
A tagoknak a mai napig is az a véleményük, hogy a politikusok és a történészek a magyarországi bolsevista uralom ideje alatt történtek említésekor csak az 1956-os ellenállásról és az azt követő bosszúról beszélnek. A GULAG rabtelepeiről nem, vagy csak nagyon keveset és azt hiányosan a politikai elítéltekről, valamint a Szovjetunióba elhurcolt polgári kényszermunkásokról és az egyáltalán nem katona hadifoglyok százezreiről, amely meghaladja a náci diktatúra magyar áldozatainak a számát, nem beszélnek. Határozott véleményünk, hogy a 20. század mindkét diktatúrájának áldozatait egyforma tisztelet illeti.
A Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete 2020-ban immár 30. alkalommal tartotta meg 3 napos Országos Találkozóját a Balaton déli partján, ahol ünnepélyes keretek között tartottuk meg a Szervezet megalakulásának 30. születésnapját. A nagy érdeklődést övező méltó és felemelő megemlékezésen Kövér László Úr, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, és köszöntőt mondott Elnök asszony mellett Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnök-helyettese és Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, DSc , a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. E jeles eseményen részt vettek együttműködő partnereink és mindenki, aki az elmúlt 30 évben jó szívvel viseltetett irántunk és segítette munkánkat. Az ország minden tájáról eljöttek a tagok – túlélők, özvegyek, gyermekek, unokák.
A SZORAKÉSZ elnöke 21 évig, 2011-ben bekövetkezett haláláig, Menczer Gusztáv (9 évig volt Kolimán, politikai elítéltként) volt.
(Orvostan hallgató volt, de hazahozatala után itthon nem engedték tanulmányait befejezni.
6 nyelven beszélt, szinkrontolmács és fordítóként dolgozott. Első feleségét Kolimán ismerte meg a lágerben, aki szintén politikai elítélt volt. Hazajövetelük után kötöttek házasságot, ebből született Gusztáv és Erzsébet nevű gyermekük. A Szibériában összeszedett betegségek következménye, hogy 1969-ben súlyos betegségben elhunyt. A második házasságából született Judit lánya. 9 unokája és 3 dédunokája született.)
Menczer Gusztáv volt 1990-2005-ig a Kárpótlási Kollégium elnöke. Az irányítása alatt álló Kollégium mind a törvény, és jogszabály alkotásban, mind a végrehajtásában komoly feladatokat látott el. 1989-től 2011. októberi haláláig elnöke volt a SZORAKÉSZ- nek. Az elnök megkapta a Magyar Köztársaság érdemrendjének tiszti keresztjét és középkeresztjét, valamint a politikai üldözötti testvérszervezetek több magas rangú kitüntetését, 2011-ben pedig a legrangosabb kitüntetést is átvehette. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr és Schmitt Pál Köztársasági elnök Úr 2011. nyarán adta át neki a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést. A Kárpótlás Társadalmi Kollégiumának elnökeként egyebek mellett sokat tett a holokauszt idején üldözöttek egyéni kárpótlásának megvalósítása érdekében. is. 1991-től, vagyis megalakulása óta a Szabadságharcosokért Közalapítvány kurátora volt. Alapítója a Terror Háza Múzeumnak, neve megtalálható a Múzeum falán.
Ma szülőházának falán, Budapesten a Frankel Leó utcában emléktábla is található, hazafisága, munkássága, megbecsülése tiszteletére.
Tucatnyi, különböző írott médiumban jelent meg cikke. 2000-ben konferenciát rendezett a SZORAKÉSZ, az akkori Történeti Hivatallal és a XX. Század Intézettel közösen, ami a sorsukról szólt. 2007-ben jelent meg a GULAG rabtelepei, a bolsevizmus népirtásának színtere című történelmi esszé könyve, amely az eddig megjelent publikációk közül a korral foglalkozó történészek körében az egyetlen átfogó, tudományos igényű műként szerepel.
A SZORAKÉSZ megalakulása óta főtitkára, majd édesapja halálát követően 2011. november óta a szervezet elnöke Menczer Erzsébet, aki a megalakulás óta részt vesz a Szervezet munkájában, 20 éve a SZORAKÉSZ Híradó c. havilap főszerkesztője. 1990-től valamennyi Országos Találkozó, Hálaadás napi rendezvény megálmodója és fő szervezője. Tagja a Szabadságharcosokért közalapítvány kuratóriumának. Tagja volt a GULAG Emlékbizottságnak.
Szervezetünk önerőből az ország legkülönbözőbb pontjain állított emléktáblát az áldozatok emlékére. Emléktábla található Sopronkőhidán a börtön falán, Budapesten a Tolnai Lajos utcában, Kaposvárott, Egerben, Nyíregyháza-Sóstón a Krúdy Szálló falán, Szombathelyen a Bagolyvár falán, Balatonfüreden a Zeneiskola falán, Nagykanizsán, Gyöngyösön, Jászberényben, Kompolton a templom falán, Komáromban, a monostori erőd falán, Budapesten a Városligeti fasorban , a Derkovits Általános Iskola falán, mely a központi emléktábla is egyben . ( Ez az épület – ahol a központi emléktábla található- volt a szovjet állambiztonság elhárításának magyarországi központja, egyben az egyik – a sok közül – kihallgató börtöne.)
Emlékművet állítottunk Veszprémben, Jásdon, Tésen Csetényben, Nagyalásonyban. 2018-ban felállítottuk és Orbán Viktor Miniszterelnök úrral felavattuk Magyarország központi emlékművét Budapesten, az Árpád fejedelem útján a szovjet megszállás áldozatainak emlékére. Ez az emlékmű 4 nyelven van feliratozva, 12 m magas fekete gránit obeliszk és az idők végezetéig áll mementóként emlékeztetve a 20. század leggyalázatosabb, legtöbb áldozatot követelő vészkorszakára.
Az emlékezetpolitikát külföldön is folytatja Szervezetünk. 2018 óta minden évben egy-egy emlékművet állítunk Kazahsztánban egy-egy egykori GULAG rabtelep helyszínén. 2020-ban is egy újabb emlékmű állítására került sor, ezúttal Szpasszk-ban. (ALZSIR, Zsezkazgán, Szpasszk)
A Szovjetunióba elhurcoltak több, mint 800.000 magyar embert
Ebből megközelítőleg – kb. 400.000 hadifogoly
- 300.000 málenkij robot (polgári internált)
- 60.000 Magyarországról elhurcolt politikai elítélt
- 40.500 hadifogoly politikai elítéltként
Pontos számot sosem fogunk tudni mondani, mert csak azokról van adat, akiket valamely lágerbe való megérkezésükkor regisztráltak. Akik az úton haltak meg, vagy menet közben kivégezték őket, arról semmilyen írásos anyag nem lelhető fel.
Kárpótlási kérelmet benyújtottak :
politikai okokból életüktől és szabadságuktól megfosztottak megoszlási aránya
- 1945 előtti nemzeti szocialista 30%
- Magyarországi elítélt 1945 –56 között és után 15 % (internáltak és kitelepítettek is)
- Szovjetunióba bármely jogcímen elhurcolt és ott 3 év vagy annál több időt eltöltött 55%
Fontos információk:
1., 1991-ben a SZU majd az Orosz Köztársaság hozott egy törvényt, hogy valamennyi politikai pert, eljárást és annak valamennyi szereplőjét felül kell vizsgálni.
A kezdő időpont: 1917. november 7.
Ok: ezek mind koncepciós perek voltak
2., 2006-ig érkeztek rehabilitációs okmányok ezek alapján a Kárpótlás Társadalmi Kollégiumához kézbesítésre. Azonban a Gyurcsány kormány megszüntette a Kárpótlási Hivatalt, helyette foglárokból és ál ügyekből új államigazgatási szervezetet hoztak létre, amit később szintén megszüntettek.
Az volt a szocialista kormányok taktikája, hogy az 1945-56 közötti politikai üldözötteket egyszerűen el kell felejteni, nem is esett róluk szó.
3., Az 1956-os 50. évfordulót előkészítették ( ismerjük mi történt akkor- rárontottak a békés megemlékezőkre és közéjük lövettek), majd lassú amnézia homályába akarták süllyeszteni. Azt a látszatot keltették, hogy az egész bolsevista diktatúra nem csinált semmi rosszat.
4., A magyar fiatalok, emberek letartóztatásához, illetve a szovjeteknek történő átadásukhoz szinte 100%-ig segítséget nyújtott a Tömpe, Kádár, Münnich vezette akkori rendőrség.
